Azt már olvastam, hogy van Linux a PSP-re, de ez Mac OS 7.5 hack, ez annyira durva, hogy az már fáj. A PSP-n futtatni kell egy x86 emulátort, amivel viszont egy 680x0 emulátort futtatunk, ezen megy a cucc, így nem csoda, hogy a rendszer kb. 4 óra alatt bootol be. De működik. Risztekp for all nördz.
Ja, és egy lány műve ez.
(via BoingBoing)
Ez a NetVibes figyelemre méltó jószág, érdemes kipróbálni. Ugye pár éve volt már egy kérészéletű virágzása a kusztomizált nyitóoldalaknak, most pedig egy második aranykor jöve el, immár az RSS korában. A Google hasonló oldalán pont azt nem szerettem, hogy nem lehet szabadon RSS-eket hozzáadni, a NetVibes viszont pont erre épül. Azért a kötelező gyakorlatokat (Gmail, időjárás, jegyzetek, stb.) is teljesíti.
Jó, ez egy próba, az igazi nap az lesz, amikor rászokom valamelyikre, majd szólok.
A világon nem csupán RSS feedből, de RSS olvasóból is elég sok van, és neadjisten az emberre néha rájön a kipróbálhatnék, hogy vajon milyen lehet egy másik aggregátor, ami nem az Opera (mert az a default).
Igen ám, de hogy próbáljunk ki egy másik aggregátort? Hát olyan feedekkel, amiket olvasni szoktunk, nyilván, így össze lehet hasonlítani a régivel. Na jó, de hogyan nyerjük ki az Operából a feedek listáját? Nos, sehogy.
Van már a világon olyan formátum, amit azért találtak ki, hogy két feed olvasó feedeket tudjon egymás között cserélgetni (OPML). Már csak az kéne, hogy az Opera hajlandó legyen ezt támogatni, hogy mégse kézzel kelljen beírnom az új szoftverbe egyenként a feedeket. De nem hajlandó.
Tehát egy OPML file-t szeretnék az Operából kinyerni, bármi módon. Ha valaki tud erre megoldást, plz ossza meg velem, az a peremfeltétel mondjuk, hogy ne kelljen megtanulnom új programozási nyelvet (egy nem működő pythonos megoldáson már túl vagyok). Thx.
Az elmúlt napokban nagyon sok - szinte kizárólag ajaxos - office-típusú web2.0-ás alkalmazás jött szembe, ezzel van tele az egész blogoszféra, tehát egy gyors összefoglaló:
A zászlóra természetesen az van kitűzve, hogy ezeknek az új generációs webalkalmazásoknak az Office feladatait kell átvenniük. Noha némelyiknél a desktopfíling már egészen jó, kimondottan kliensszoftverszerűek, azért még látszik, hogy gyerekcipőben jár az egész, szinte mindegyik nagyon fapados, kevés funkcióval - nem az UI-ra hanem a valós funkciókra gondolok . Viszont az átgondolt felülettervezés a legtöbbnél ott van, nagyon erős az egyszerűségre, átláthatóságra törekvés - részben ennek tudható be a szegényes funkcionalitás is -, és általános a kollaboráció, az objektummegosztás, a csoportmunka támogatása. Szóval az egészből az látszik, hogy a potenciál nagyon nagy, de még idő kell. Egy-két év múlva a web tényleg olyan platform lesz, mint ma mondjuk a windowsos desktop. (Édes istenem, mi lett volna, ha ez a technológia és szemlélet már létezett volna, amikor Larry Ellison a network computerről delirált...)
Hadd emeljem ki a tömegből a Writely szövegszerkesztőt, ennek a felülete és a funkcionalitása is teljesen rendben van, akár a demózáson túl is lehetne használni valami értelmes dologra - egyelőre nem fogom, de jó tudni, hogy már ezt a szintet el lehet érni. Aztán ott a Zimbra, ami ezt a szintet talán már meg is haladta, de róla lesz még szó.
Olvasnivaló: a slashdoton és a ZDNeten volt tegnap nagyobb roundup, ezekből válogattam én is, vagy meg lehet deliciousozni a web2.0 és ajax kulcsszavakat (pardon, tageket).
Ez az ősz a blog networkök ősze is lesz, alig egy héttel a b5media indulása után egy 50 bloggal induló, indiai hátterű hálózat jön, az instablogs. Október 5-re van kitűzve az indulás dátuma, de a beharangozás már megy. Eddig ez a legnagyobb blogfarm, ha jól számolom, de az még nem világos, hogy - az egyébként főállású - bloggerek maguk indiaiak lesznek-e (és ennek megfelelően a célközönség is).
Izé, a logo csak nekem tűnik Index-nyúlásnak?
Nem az eredmény, hanem az értékek a meglepők a keresők harcának aktuális állásában:
A mérést a holland NetStat készítette a keresőktől a szájtokra érkező látogatók (kb. 2 millió) aránya szerint. Nem gondoltam volna, hogy a Yahoo! ennyire le van maradva.
(via webpronews)
A Firefox az elmúlt öt hónapban csak 1%-os részesedésnövekedést tudott elérni a böngészőpiacon a téli hónapokban mutatott havi 1%-kal szemben, így nem sanszos, hogy eléri az év végére az optimistán becsült 10%-ot. Valószínűleg kimerülőben van az átcsábítható felhasználók bázisa, de az elmúlt hónapban napvilágot látott, a Firefox biztonságossági mítoszát romboló hírek is benne vannak a trendben.
Ráadásul az elmúlt öt hónapban a Firefox már nem az IE, hanem a többi kisebb böngésző kárára terjeszkedett - nekik most, hogy már van a piacon három erős böngésző, valószínűleg annyi. Az Opera ingyenessé tétele sem ad okot túl sok optimizmusra a következő hónapokra. (Én pedig szurkolok egy szép kiegyenlített hárompólusú böngészőpiacnak, de persze csak álmodom.)
(via Information Week)
Elsősorban Ázsiában hódít a voiceSMS (aka bubble talk), aminek az a lényege, hogy mobilunkról SMS-hez hasonló, de nem írott, hanem hangüzenetet küldhetünk valakinek. Nyilván nem véletlenül pont ott népszerű, nehezebbek az írott nyelvek, kevésbé tudnak az emberek írni, meg még biztos van ezer más oka, amit nem vágok.
A VoiceSMS ára valamivel az SMS fölött van, de nem éri el a hívás költségét. Sokkal gyorsabb, mégis kifejezőbb, és 160-nál több karaktert lehet ledarálni szóban pár másodperc alatt.
A dolog persze nem új, még tavaly írt a TheFeature-ben Howard Rheingold arról, hogy miért nem ütnek eléggé a mobilos szolgáltatások. A cikk alapjául egy másik híresember, Scott Jenson tanulmánya, a Default Thinking (pdf) szolgált, amiben a szerző kb. azt állítja, hogy a WAP, MMS és társai azért lettek sikertelenek, mert alkotóik nem előre, hanem hátrafele néztek, azaz úttörő, egyedi szolgáltatások helyett olyanokat fejlesztettek ki, amik régi, meglévő dolgok mobilos adaptációi csupán. A példa, amivel párhuzamot von:
...likens the situation to the birth of motion pictures. The first moviemakers nailed cameras to stages. Cinema didn't blossom until D.W. Griffith used close-ups and sophisticated editing to invent the language of film.
Jenson egyébként négy szolgáltatást ajánl, mint lehetséges mobil killer appok:
(A tap egyébként bejön nekem, mint ötlet.)
Na az egyik dolog, amit még nem értettem meg, az az, hogy a Gmail felületéről miért hagyták le a Delete gombot. (Illetve értem, így húzzák alá a végtelen tárhelyet, de mégis.) Szóval lehet törölni persze, de kombóval, két egérkattintással, suks.
A megoldás - csak Firefox-juzereknek: egy GreaseMonkey script, ami bevarázsolja a hiányzó Delete gombot a Gmail felületére. (A GreaseMonkey egy Firefox extension, ami arra jó, hogy a böngészett oldalakon a felhasználó saját DHTML scripteket futtasson - magyarul kliensoldalon lehet befolyásolni az oldal viselkedését.) A GreaseMonkey amúgy az egyik erős érv amellett, hogy adjak még esélyt a Firefoxnak.
(via LifeHacker)
Az emberek mobiltelefonjaikon is a bevált, 'nagy' keresőmotorokat szeretik használni, és ez feldühíti az operátorokat. Nem csoda, hiszen ők szeretik a saját miniuniverzumukban terelgetni a juzereket, tervezett - szponzorált - keresők, tervezett - fizetős - végpontok. Milyen dolog már az, hogy valaki csak úgy beüt egy kifejezést a Google-ba és rögtön elugrik a keresett oldalra! Ami nem is a mienk! Ingyen! Pfuj!
(via webpronews)
A wiki (nem a wikipédia, hanem az eszköz) zseniális találmány, de egy kicsit lábbalhajtós, emiatt csak az átlagosnál technofilebb juzereknek való, én is sokat szentségelek vele, pedig programoztam már gépikódot assembler nélkül, hexaeditorban. Teljesen nyilvánvaló az ötlet, hogy kellene belőle csinálni egy juzerfriendly változatot.
Hát a Jotspot Live pont ez szeretne lenni. Igazi web2.0-ás, ajaxos cucc, WYSIWYG, drag-and-drop, popup ablakok, konkurrens szerkesztés, mintha nem is egy weboldal lenne, hanem egy igazi kliens. Csak az a baj vele, hogy annyira becélozza a buta felhasználót, hogy maga is lebutul, szerintem ez már rég nem wiki, funkcionalitása csak töredéke - az az igazság, hogy magamtól nem is jutott volna eszembe, hogy bármi köze van a wikihez, de hát az összes okos blogger azt írja, szóval biztos.
Még egy hátulütő: sajnos csak Firefoxon működik, legalábbis nekem, Operán és IE-n nem jön be tökéletesen a szerkesztőfelület.
Szóval a technológia, a kivitelezés ötös, de kellett volna alá pakolni valami igazi alkalmazást, így ez csak demó.
Peter Jackson nem mindennapi fazon, amellett, hogy a filmgyártásban pionírkodik (ezt most a technológiára értem), a King Kong forgatásának melléktermékeként az interneten is sikerült létrehoznia valami egészen rendhagyót. A kongisking.net egy olyan werkfilm, amire nem kell várni a DVD megjelenéséig, hanem még a film bemutatása előtt, a forgatással és az utómunkákkal szinkronban jelenik meg, méghozzá egy videoblog formájában. 2004 szeptemberétől a most decemberben esedékes bemutatóig (ami szerencsére itthon is a kintivel egy időben lesz, már csak két és fél hónapot kell aludni!) 100 klipben lehet real-time, folyamatosan követni, hol tart épp a munka.
A klasszikus hollywoodi filmgyártás pontosan rögzíti, milyen intenzitásgörbével kell promótálni egy filmet, és az Universal a King Kong esetében sem akart eltérni a szokásos menetrendtől. Jackson viszont egészen mást gondolt erről, hosszabb és intenzívebb beetetést akart, ezért saját szakállára hozta létre ezt az internet által kínált informálisabb csatornát, - mondjuk ki: - blogot. A stúdióknál szokásos erősen kontrollált, titkolózós, kiskanállal célzottan adagolt kommunikációval is szembemegy, a feldolgozás módja klasszikusan blogszerű, kiszivárogtatásokkal, nyitott forgatással, fésületlenséggel. És a lényeg a történetben pont az, hogy az interneten mára megszokott, disztributált, ellenőrizetlen kommunikáció vissza tud hatni egy olyan mammutisztikus intézményre, mint a filmipar.
(A dolog nem marad követők nékül: Jackson nyomán már a Superman returns is hasonló szellemben, nyitott forgatással, élő forgatási naplóval készül.)
(via wired)
Brutálisan egyszerű, de zseniális ötlet a Rollyo: keressünk úgy a weben, hogy a keresés bizonyos szájtokra szűrjön. Magyarul felépíthetünk az általunk fontosnak tartott néhány szájtból egy elitwebet, és garantáltan nem kapunk szemetet a találatok között, csakis értékes találatokat. (A kereső az ötlet alatt egyébként a Yahoo!, a Rollyo csak egy wrapper.)
Persze a felhasználási kör behatárolt, de pl. jó lehet arra, hogy az általunk hírforrásnak tartott blogokban keressünk valamiről anyagot, etc. A filtert, amibe a szájtokat pakoljuk, természetesen megoszthatjuk másokkal, betaggelve, ahogy az a web2.0-n szokás.
Egy baj van csupán, aprócska, de az egészet használhatatlanná teszi: egy filterbe csak max 25 szájtot lehet berakni. Az én internetem fontos része nem 25 szájt, hanem ennél jóval több. Ha csak 25 szájtra akarok keresni, csinálok magamnak tíz perc alatt egy oldalt, ami továbbdobja a keresésemet a Google-nak úgy, hogy 25 konfigurálható site: mezővel kiegészíti a keresésem, ez nem nagy durranás. Ennek igazából úgy kéne működnie, hogy mindennap hozzáadhassam az újonnan felfedezetteket, és ezentúl csak abban kereshessek, ha akarok.
Csak azt nem értem, miért nem a Google-nak jutott ez eszébe? (Ott már lehet saját search historyban keresni, tehát a technológia teljesen kész, sőt, még korlát sincs a filterszájtok számára.) Innen üzenem Mountain Viewba, hogy szeretnék egy ilyet, jól megcsinálva, most!
Semmi meglepő nincs az RSA Security legutóbbi tanulmányában, de nem árt ha észben tartjuk:
Most megszámoltam, 129 logint - azaz ugyanennyi jelszót - tárol a RoboForm a gépemen, és nem minden jelszót jegyeztetek meg vele, mert Opera alatt pl. nem működik. Ez a tanulmány tehát kimondottan rózsaszínben festi le a világot a valósághoz képest. Az egyik megoldás persze az lenne, ha a jelszóhasználatnak is lenne kultúrája (mint a tagelésnek), a juzerek tisztában lennének a jó jelszavak értelmével és tudnának egyszerű, megjegyezhető, egyedi jelszóképzési algoritmusokat használni.
A Google hetedik születésnapja alkalmából (mint a hobbitok, akik ilyenkor nem kapnak, hanem adnak ajándékot) megnövelte keresőindexét, bár némileg ront az összképen, hogy egyúttal le is vette a pontos számot a felületről, mert 'az emberek között nincs egyetértés arról, hogyan is kéne ezt számolni'. Az új indexről annyit mondanak, hogy háromszor nagyobb, mint bármi más - a bármi más ez esetben a Yahoo -, meg azt, hogy igazából nem a méret a lényeg, hanem keressünk valamit, és hasonlítsuk össze az eredményt.
Nos, én csináltam ma reggel néhány gyors párhuzamos keresést, és általában a Google adott több találatot, de bevallom, relevanciaelemzést nem végeztem rajtuk.
(Nem sikerült magyar címet adnom, pedig próbáltam.) Mindig csodálkoztam kicsit azon, hogy a menő nyugati blogokon mennyire kulturáltak a kommentek, és azon is, hogy akkor a Gawkeren miért nincsenek. De egy pillanatra nézzünk előbb körül itthon, mondjuk a Művelt Alkoholistán láttam tegnap ezt a gyöngyszemet:
TOILET!A TE SZÁJPADLÁSOD HÁTSÓ SZEGLETEIBŐL MAXIMUM A SZÁJPENÉSZ BÚJIK ELŐ! VANÍLIA MEG BARACKAROMA.A SOK PANELSZNOB MŰMÁJER, AKI TESZKÓSBORON TENGETI AZ ÉLETÉT AROMÁKRÓL ÁLMODIK.GRATULÁLOK! ANYÁDBAN VAN BARACKAROMA A REGGELI FELESE UTÁN NEM EGY BORBAN. A SOK FASZPARASZT AMIKOR MEGAKAR MAGYARÁZNI EGY ÍZT...Jó, ezt el lehet intézni azzal, hogy így jár egy niche blog, ha az Index ráengedi a látogatóit. De ha csak az sesblog méretéig megyünk el, ott is elég sok anyázást látni. Na de vissza nyugatra. Nick Denton - aki persze ismeri az itteni és az ottani viszonyokat is, hehe - sokáig tartott attól, hogy a kommentezők felhígítják a Gawker szuperkúl tematikus blogjait, de hát a blogokon kell az interakció, ez nem kérdés. A megoldás az lett, hogy ezentúl lehet kommentezni, de nem akárkinek, hanem akit meghívnak, a meghívókat pedig 2.0-ás rendszerben terítik (haha), mint pl. a Gmail, szóval akit meghívnak, az hívhat meg további embereket, etc. A dolog egyelőre három blogot érint a birodalomból, részletek itt. Pár hetet várni kell, amíg kiderül, ez lesz-e az ultimate megoldás. Egy másik lényeg: az ügy apropóján megjelent a Lifehackeren az okos kommentező 12 pontja a frappáns Lifehacker’s guide to weblog comments címmel, na én ezt kívülről megtanultatnám mindenkivel, aki hozzá akar szólni, az I agree helyett ez lenne a regisztráció feltétele. De mindenesetre be kellene linkelni minden kommentformra.
On one automatically created page, you can see a composite blog listing what mom, dad, your husband and far-flung grandparents have posted to their blogs, enabling each family member to have a shared experience that can transcend location and time.vagy
A blogger may not want her grandparents to see the picture of her in an unflattering swimsuit on the beach. She can mark that picture as private and be comfortable knowing that she has control over what her family sees.A családi szál meg az egész social networking massza behozatala - még ha itt nem is így hívják - a Yahoo 360 és sok más kurrens blog platform által egyre inkább támogatott trend. Utálom ebben a világban, hogy a legidiótább cégek lesznek a legsikeresebbek.
Hurrá! Ahogy a testvérvárosok belinkeltek, máris lerohadtunk, bár nem a látogatók rohamától, hanem attól, hogy felettünk az emeleten átépítenek, és sikeresen elvágtak egy vízvezetéket, aminek következtében a víz ráfolyt az áramra, tehát nem elég, hogy elment, de nem is lesz reggelig. Szóval most kölcsönárammal megyünk, amit az alsó emeleti kólaautomata konnektorából szereztünk (és ez így megy minden nap).
Update: éjjel pedig újabb áramszünet volt, immár az egész irodaházban, a környéken lakók nagy örömére (ilyenkor beindul az interware aggregátorházikója a parkolóban és zakatol) - most abban reménykedem, hogy délig talán kihúzzuk fennakadások nélkül.
Kijött az Opera új, 8.50-es verziója, a legnagyobb (egyetlen) újdonság az benne, hogy ingyen van. Ami eddig pénzért volt. Na most lécci gyorsan magyarázza el nekem valaki, hogy miért éri meg valamit ingyen adni, amit eddig pénzért adtak, vagy egyáltalán, mi van a háttérben!
(via sesblog)Interesting fact: az USA-ban még soha senkit nem ítéltek el file sharing miatt - eddig ugyanis a 'lebukottak' közül senki nem vette a rizikót, hogy perbe szálljon a kiadókkal. Ez a helyzet most megváltozik, az ellenállók pedig érdekestény módon családanyák, akik fel vannak háborodva és nincs pénzük a peren kívüli megegyezésre (ez 3,500-7,500 dollár közötti összeg). Az elsõ fecske Patricia Santangelo (5 gyerek), az õt (és a többieket is) védõ ügyvédcsapat pedig természetesen bloggol.
Egy másik érdekes tény a file sharing világából: annak az esélye, hogy egy p2p juzert perbe fogjanak, 1 a 3,679-hez (tavalyi statisztikák alapján). Ez (azonos idõszakra vetítve) kisebb esély, minthogy valaki balesetben meghal. (A forrás kicsit persze lehet, hogy elfogult, de vannak még más érdekes tények is itt.)
No még pár link az éhezõ zenészek témakörben:
(Idegen szavakat használni szerencse dolga.)
(Tagek vagy tagok, mittudomén.)
Az éppen kétéves del.icio.us kétségtelenül az egyik legnagyobb találmány a web2.0 történetében, amit (azon kívül, hogy már nekem is van, juhéj!) többek között a tetejére vagy éppen mintájára épülő szájtok rohamos szaporodása jelez.
A fac.etio.us pl. valami hierarchizált tag-fákból álló rendszerré próbálja átcsomagolni (oké, nem értem pontosan, miről van szó, de jól néz ki), a populicio.us pedig népszerűségi statisztikákat rak a del.icio.us fölé. (Mellékszál, de ez a szolgáltatás most éppen halott, mert a del.icio.us átszerkesztette néhány oldalelemét, így járnak a parazitaalkalmazások!)
A del.icio.us mintájára indult nemrég a MyProgs és a Reader, ezek del.icio.us-szerű szociálisan taggelt kollaboratív adatbázisok (jesz!), de nem bookmarkokat, hanem programokat és könyveket lehet tagelni velük. Kicsit más, de nagyon hasonló a Millions of Games (mognak hívja a tageket!). Meg még lesz ilyen sok, nyilván.
De mi a lényeg? A tagek hype-olása. És ez jó. A világon (értsd: interneten) nagyon sok minden tudna jobban működni (értsd: jól lehetne keresni benne), ha az emberek (értsd: juzerek) tudnák használni a tageket. Kezdve egy mezei szerkesztőségi rendszertől a csillagos égig. De a tageknek nincs kultúrája, különböző emberek máshogy tagelnek (a folksonomy szodómiája, hehe), a tagekkel dolgozni kell, a tageket érteni kell. De ha tarol a flickr, a del.icio.us, meg a többi népszerű szolgáltatás, akkor a tagelés beépül az alapműveltségbe. Végre.
Utolsó kommentek