we, the media

Kakaóbiztos postunk eredeti címe egy elütést tartalmazott, eleinte így nézett ki: "Biztos, hogy nem kakóbiztos". Ez a tény önmagában "kitérdekel" kategóriás, ki is javítottam, mikor észrevettem, azonban most egy kedves olvasónk felhívta a figyelmünket a pohár kakaóban dörgő vihar következő villámcsapására: a jox.hu forrásmegjelölés nélkül, "Kakóbotrány 2.0..." címmel hozza a sztori bővebben kifejtett változatát. Kérjük a jox.hu szerkesztőit, jelöljék meg azt a rohadt forrást.

sztahanov: különben kiküldjük a tevekommandót, és az kinek jó?

Mondjatok, amit akartok, szerintem jól nyomja, különösen az üzleti/vállalati bloggolás eddig hazai történetének fényében. Az pl., hogy maga írja, nem hátrány, és a videó sem rossz ötlet (megint azt mondom, ahhoz képest, hogy micsoda kínos és izzadtságszagú implementációi vannak itthon a kicsit is újmédiás ötleteknek). Meg egyáltalán, látszik belőle, hogy valamennyire komolyan van véve. Na majd meglássuk, mi lesz belőle.

Ízzanak a photoshopok, tombol a kreativitás, a rengeteg szemét mellett pár használható darabot is találtam, ezeket.

(via discarded lies)

 

Ezt az egész Google-Kína ügyet olyan sokáig lehetne rágni, hogy most igen hálás vagyok Jason Calacanisnek, aki frappánsan összefoglalta pár sorba azt, amit én is gondolok erről:

Technologists have limited choices when it comes to China, we can:

1. Fight China's requests, be kicked out of the country, and have our services permanently blocked.
2. Agree to China's rules and regulations--even though we don't agree with them--and get a foothold in the rapidly changing environment.

As we all know--the Chinese government included--there is ultimately no way to hold back freedom of information in China. What the government wants, and I've been there and spoken to a lot of people about these issues, is to have *their* change be gradual.

Ennyi.