Még Kína: kanadai hacktivisták ellencenzúra-szoftvert fejlesztenek, a Psiphon nemsokára kész. Bár a cikk hosszú, nem ír semmit arról, hogy működik a cucc, ha valaki esetleg érti, megoszthatná kommentben, köszi.
we, the media
# 2006.05.08. 11:29 sztahanov
5 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://sztahanov.blog.hu/api/trackback/id/tr169254
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
yoco 2006.05.10. 10:07:09
sztahanov · http://szevasztok.blog.hu 2006.05.10. 18:57:57
A sztahanov olvasói mindig okosabbak, mint az egész világ, és én ennek örülök.
noway 2006.05.11. 12:48:10
A TOR egy anonim proxy hálózat, amin keresztül egy megbízható helyi hálózatról biztonságosan lehet egy nem megbízható távoli rendszerre csatlakozni. Semmilyen védelmet nem tud nyújtani az ellen, ha a helyi hálózatot hallgatják le (és másnap mondjuk megkeres néhány jól öltözött úriember egy fekete autóban, és barátságosan érdeklődnek, hogy ugyan mire ez a nagy titokzatosság). Ráadásul könnyen ki lehet szűrni (egyébként Kínában nem teszik, a Wikipédiát pl. TOR-on át használták, amikor le volt tiltva).
A Psiphon épp a fordítottja lenne: akkor hasznos, ha a helyi (ill. országon belüli) hálózat nem megbízható. A lehallgató számára sima https kapcsolatnak tűnik, ráadásul kliensszoftvert sem kell hozzá telepíteni, úgyhogy nyoma sem marad.
A Psiphon épp a fordítottja lenne: akkor hasznos, ha a helyi (ill. országon belüli) hálózat nem megbízható. A lehallgató számára sima https kapcsolatnak tűnik, ráadásul kliensszoftvert sem kell hozzá telepíteni, úgyhogy nyoma sem marad.
Krekk 2006.05.11. 15:00:52
Szerintem ez épp pont fordítva van. A TOR esetében a hely hálózaton, ill. az út nagyobb részében a forgalom ssl tunneleken át halad. Kizárólag a legvégén (utolsó proxy, ill a célállomás között) lehet nem titkosított a forgalom (pl. http kérés valahová). Ilyenkor azonban már nincs sok értelme lehallgatni a forgalmat, hisz az összekeveredik az összes többi forgalommal, és nem lehet megállapítani, melyik kérés kié volt.
Amúgy a letiltása sem olyan egyszerű: tipikusan a 443-mas tcp portot használja (https), ami többnyire megengedett forgalom. Amennyiben be van állítva a rendszerben, hogy folyamatosan nézze a TOR proxykat, és ezeket a címeket azonnal tiltsa le, lehetséges a szűrése, egyébként nehezen megoldható (no persze: https port tiltása)
tor.eff.org/overview.html.en
Amúgy a letiltása sem olyan egyszerű: tipikusan a 443-mas tcp portot használja (https), ami többnyire megengedett forgalom. Amennyiben be van állítva a rendszerben, hogy folyamatosan nézze a TOR proxykat, és ezeket a címeket azonnal tiltsa le, lehetséges a szűrése, egyébként nehezen megoldható (no persze: https port tiltása)
tor.eff.org/overview.html.en
Utolsó kommentek