Lejártuk a lábunkat, hogy egy alibiből vásárolt - egyébként nagyon oké - muffin-kávé kombó megvásárlásával jogot váltsunk a Starbucks állítólag ingyenes wifijére. Nos, nem volt ingyenes, fizetnünk kellett volna érte. Ingyen wifit egyébként sem nagyon találtunk a városban, ahol volt (McDonalds pl), a jelerősség ott is csak 2 pálcika volt az ötből, ami gyakorlatilag azt jelenti, dns van, de valódi, Budapestig vezető kapcsolat már nem nagyon. Nagy reménységem, a Centre Pompidou sem tett ki magáért, a kávézóban ülve öt nyakig begombolt hotspotot találtunk.
Szóval: egyrészt a franciák sajnos már rájöttek, hogyan és miért kell becsukni a hotspotokat, másrészt a legközelebbi alkalomra szereznünk kell egy kis wifi-kereső gizmót, mert nyitott laptoppal mászkálni még nekünk is gáz.
sztahanov: Hadd tegyem hozzá, hogy a McDonald's-ben konkrétan nem lehetett csatlakozni, nem a két pálcikával volt a baj, úgyhogy erről a legendáról ennyit. A kávé pedig automatából jön a McDonald's-ben, ami legalábbis illúzióromboló (az ízét nem tudom, mert kakaóztam).
Ami nekem eszembe jutott tegnap, az az, hogy miért nincs feltalálva a WiFi-antenna, a szállásunkon pl. nem nagyon van WiFi a szobában, viszont az ablakon kidugva a gépet tíz hotspotot is sikerült találni (más kérdés, hogy mind zárva volt.)
Az egyetlen sikeres élményünk tegnap a WiFi-vel kapcsolatban egy kávézóhoz kötődik (Café du Pont Neuf), ahol a pincér kérés nélkül kihozta a kis kártyákat a jelszavakkal a helyi ingyenes WiFi-hotspothoz.
Utolsó kommentek