Mivel még mindig nem sikerült meghívót szereznem a Measure Map bétájába, kénytelen voltam kölcsönkérni a szerencsésebb csillagzat alatt született Plastik accountját, hogy turkálhassak kicsit a program belsejében.
A Measure Map egy látogatáselemző program illetve szolgáltatás. Mostanság divatosak lettek ezek a cuccok, bár az ingyen Google Analytics majd remélhetőleg elveszi a többiek kedvét a nagy versenyzéstől. Az MM abban nagyon más, hogy egyrészt kimondottan blogokra készült, tehát ismeri az általános blogfelépítést (posztok és kommentek szerepelnek a mért egységek között), másrészt a felülete - Adaptive Path termékről van szó - nagyon letisztult, célorientált, kiemelős, nem pedig az a pepecselős, bürokrata interfész, mint a Google Analytics - egyébként az általam ismert néhány hasonló termék közül a MM illetve a GA esik egymástól a legtávolabb, tűz és víz.
A cikk nem ér véget, csak túl sok lett a screenshot, ezért beljebb folytatódik.
A Measure Map AJAX és Flash elemekkel teletűzdelt, kliensszerű, horribile dictu web 2.0-s alkalmazás (igen, API is van hozzá, kívülről is hozzáférhetőek az adatok). A nyitólap úgy van kitalálva, hogy egy blikkre át lehessen tekinteni a legfontosabb számokat. Jó esetben nem is kell továbbmenni, hurrá. Ami a mi esetünkben nem látszik, az az, hogy a négy színes koceka alatti terület is hordoz információt, a bal oldalon a menő posztok adatai (de a plastiknál nem sikerült bekötni a poszt- és kommentfigyelő funkciókat, technikai okok miatt), jobboldalon pedig a blog történetének fontos mérföldköveit (egy csomó eseményt tud elvileg, de ehhez meg az a pár nap nem volt elég, amióta mér a konkrét szájton). Mindegy, ezeket most megnézzük egy gyári demó screenshoton:
Azért ez kúl, főleg, hogy RSS-ben le lehet kérni az eseményeket, nemde? (Kicsit a The Sims 2 memories részére hajaz.)
A vizsgált adatokat egy univerzális dátumválasztóval lehet pásztázni, na az egy zseniális dolog. Bármelyik képernyőn le lehet nyitni és beállítani egy intervallumot ezzel a kontrollal:
Az egérrel lehet a két slidert tologatni ott alul, az eredmény természetesen azonnal újraszámolódik és az oldal újratöltése nélkül frissül. Ez egy Flashben megírt cucc, amit az Adaptive Path nemes egyszerűséggel közzétesz a honlapján letölthető formában, forrásban is, CC licensszel...
A normál látogatóstatisztika semmi különös, mondjuk a visszatérő látogatókat meg tudja különböztetni:
Jópofa, hogy az időtengelyre fel lehet pakolni azt is, hogy mikor hány poszt született a blogban - végre választ kaphatunk arra az örök kérdésre, hogy van-e összefüggés a posztok és a látogatók száma között - de ezt megint máshonnan szedtem le, mert ugye a posztokat a mi instanciánk nem érti. Tehát a zöldek a posztok:
A látogatások napközbeni eloszlása (mindenhol dinamikus tooltip):
És persze zoomolható, draggelhető térkép a látogatókról:
Ami az egyik igazi kunszt, az a linkek mérése. Nemcsak a befele mutató linkeket méri ugyanis, hanem a kimenőket is! Whoa! Bár belső mozgásokat meg egyáltalán nem mér, mondjuk egy blogra kitalált rendszer esetében azt hiszem, megértem ezt a döntést.
Persze a legtöbb helyen mélyebbre is lehet menni, tehát meg lehet nézni a pontos keresőkifejezéseket és a linkek listáját is. A Google Analytics mélységére persze ne számítsunk. Az arra jó, hogy pénzügyileg optimalizáljuk a szájtunkat, ez pedig arra, hogy bloggerszemmel figyeljük, mi történik otthon.
Az igazi jóság nem is a felület, hanem az, hogy mivel blogokra van kitalálva, arra is képes, hogy a blog életében fontos eseményeket (amikről fentebb volt szó) ki tudja szűrni és a tudtunkra adni. Ez tehát nem egy passzív, hanem egy aktív statisztikai eszköz, nem nekünk kell feltétlenül kutakodnunk benne, hanem ő szól, ha lát valami fontosat.
A Measure Map klassz.
Utolsó kommentek