Némileg veszett fejsze nyele, de megpróbálom átszaladni jónéhány elmaradt hét feedtermését, csak a gyöngyszemekre koncentrálva. Ilyen az a - kb. három hetes - bejegyzés, amit Tom Foreski írt meglehetősen heves vérmérsékletű hangnemben (bármit is jelentsen ez) a SiliconValleyWatcherben a sajtóközlemények végső felszámolását követelve - mivel szívből gyűlölöm a műfajt is, a presszrilízekből szerkesztett (magyarul kopipésztelt) cikkeket meg főleg, legszívesebben belevésném egy bazinagy kőbe:
Press releases are nearly useless. They typically start with a tremendous amount of top-spin, they contain pat-on-the-back phrases and meaningless quotes. Often they will contain quotes from C-level executives praising their customer focus. They often contain praise from analysts, (who are almost always paid or have a customer relationship.) And so on...
Press releases are created by committees, edited by lawyers, and then sent out at great expense through Businesswire or PRnewswire to reach the digital and physical trash bins of tens of thousands of journalists.
Ajánl is helyette egy másik modellt, ami a sajtóközlerményhez felhasznált összes anyag megfelelő preparációjából és átadásából áll, ez persze nyilvánvalóan működésképtelen, bár Foreski meglehetős alapossággal ecseteli. A probléma szerintem egyszerű: ameddig léteznek olyan lusta és igénytelen újságírók (hogynemondjam amíg többégben vannak), addig ezt a fekélyt nem állítja meg semmi. De azért érezzék már magukat rosszul.
(via Jeremy Zawodny)
Utolsó kommentek