Jakob Nielsen a UseIt történetében először foglalkozik kimondottan blogokra jellemző designhibákkal. Először összefoglalja a blogok természetéből eredő pozitív következményeket:
- A blogok lényegükből fakadva nem igényelnek különleges design elemeket, egyszerű webszájtok, a posztok pedig folyamatosan illeszkednek az oldalba.
- A blogok nem webidegen, hanem természetes (őshonos) műfajt alkotnak, alapjuk a linkelés és a sok rövid bejegyzés.
- A blogok egy működő gazdasági rendszer (a blogoszféra) részei. Ez képes arra, hogy különösebb erőlködés nélkül kiemelje a hasznos tartalmakat azáltal, hogy sokan linkelnek rájuk.
És akkor a negatív oldal. Felejtsük el az énblogokat, a naplókat, mondja Nielsen, a szabályokat csak a sok ember által olvasott tematikus és vállalati blogokon kell / érdemes betartani. Tehát a hibák, zárójelben sztahanov kommentez zölddel:
- Nincs információ a szerzőről - blogokat olvasni, elhinni az ott leírtakat - bizalmi kérdés, nem árt, ha az olvasó meg tudja nézni, ki áll a blog mögött. (Valami van benne, de messze nem tartom általános szabálynak, a blogok sokkal sokszínűbbek és sok blogger szándékosan nem akarja összekötni blogját valós személyével.)
- Nincs fotó a szerzőről, pedig az jó eszköz a személyesség eléréséhez és összeköti a virtuális és a valós világot. (De azt nem akarjuk összekötni nagyon sokszor, direkt, mondom. Ez csak egy vállalati blognál lehet szabály.)
- Pontatlan posztcímek. A jó cím a legfontosabb dolgok egyike, a weben használt szkennelő típusú olvasáshoz kell, de a keresőknél is fontos. (Ebben van igazság, de a jó címen sokat kell gondolkodni, a posztolás sokkal impulzusszerűbb valami.)
- Kitalálhatatlan linkek - amikor egy szóra a szerző ellinkel a francba, nem lehet tudni, mi van a link mögött. (Igaza van, ezeket az asszociatív típusú linkeket én is utálom.)
- Nehéz megtalálni a legjobb írásokat - a blog struktúrája eltemeti őket egy idő után, ezért ki kell emelni őket valahol. (Ez jó ötlet, csak nehéz mérni, de lehet, hogy ezt megcsinálom :-)
- A naptár az egyetlen navigáció, kategóriák kellenek, de nem szabad egy poszt mellé túl sokat beikszelni. (Ez a kategóriázás már az írás pillanatában elavult, Nielsen olvashatna a tagekről, pl. a sztahanovon.)
- Rendszertelen frissítési sűrűség - ha várakozást keltünk a felhasználóban, akkor azt be is kell tartanunk. (Ez teljes marhaság, akkor kell írni, amikor van mit és van idő, ez utóbbi bizony a bloggolás természetes velejárója.)
- Témakeverés - az emberek szeretnek a saját témájukról olvasni, a specializált szájtok uralják a webet. (Ebben van igazság, sok, de pl. a Plastik épp azért jó, mert mekintostól az anyagcseréig sok minden van benne, bonyolult, mint maga az ember.)
- A bloggerek elfelejtik, hogy esetleg a jövendő főnökük is olvassa majd, hogy mit írnak - a blogok tartalma archíválódik, kereshető. (Szegény Nielsen nem tud kitörni ebből a multik vagyunk, multik leszünk körből, ez egyébként is tartalmi kérdés.)
- Nem szabad nem saját domainen bloggolni - a blogspot.com, typeped.com, stb. végződés a reménytelen kezdők jele lesz hamarosan, ugyanúgy, mint az @aol.comos emailcím. (Azt gondolom, hogy kis igazság van benne, de a domainnek ma már nincs akkora jelentősége.)
Szóval Nielsen okosabbakat szokott írni, ezeken a pontokon el lehet gondolkodni, de nem kell megfogadni mindet, nem nagyon érti (még) a blogok világát.
Utolsó kommentek